Május második szombatján tartják a méltányos kereskedelem világnapját. A méltányos kereskedelem (fair trade) rendszere 1964 óta létezik, gondolata választ ad arra a felismerésre, miszerint a kereskedelemből és annak fejlődéséből származó hasznon nem minden ország, és azok lakosságának nem minden rétege közt oszlik el méltányosan.
A méltányos kereskedelem lényege, hogy a fejlett és a fejlődő országok között lévő szakadék csökkenjen, az ne legyen még nagyobb. A hangsúly azon van, hogy a fejlődő országok termelői is megfelelő árat kapjanak termékeikért, ezáltal fejlődhessenek, így nagyobb eséllyel induljanak a nemzetközi versenyben.
Milyen előnyei származnak a termelőknek?
- magasabb jövedelem és életszínvonal
- jobb piacra jutási esélyek
- magasabb felvásárlói árak
- hosszútávú kereskedelmi kapcsolat
- nők egyenjogúsága
- védelem a gyermekek kizsákmányolása ellen
- emberi jogok érvényesítése
Miért jó a vásárlónak?
- kiváló minőségű terméket vásárol
- egészségre káros anyagtól mentes terméket kap
- vásárlásával a társadalmi igazságosság mellett szavaz
- génmódosítás (GM) nélküli terméket kap
- támogatja a kereskedelmi lánc leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező tagját
- vásárlásával segíti a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések elérését (MDGs)
- az előállítás módja garantálja az élőhely- és fajtamegőrzést
- segély helyett esélyt ad a termelőknek, hogy méltóságban éljenek.
A Fair TradeMovie Passengers (2016)
“A méltányos kereskedelem az a kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden, tiszteleten alapul, átlátható és nagyobb egyenlőségre törekszik a nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntarthatósághoz azzal, hogy a hátrányos helyzetű különösen a “Dél” termelői számára, jobb kereskedelmi feltételeket kínál és biztosítja alapvető jogaikat.”
Az első méltányos kereskedelmi kísérletek az ötvenes években történtek Amerikában, ahol leginkább vallási csoportok igyekeztek támogatni a harmadik világban élő közösségeket. A Ten Thousand Villages 1946-ban nekiállt egy fair trade elven alapuló kereskedelmi hálózat kiépítésének, mely leginkább kézműves termékeket forgalmazott, vásárokon, templomokban.
Mára a Fair Trade milliárdos üzletté vált, 2011-ben a világ 120 országában 6,6 milliárd dolláros forgalmat hozott. Dél-Afrikában egy év alatt megháromszorozták ezekre a termékekre költött összeget.
A Fair Trade Organisation, FTO feladata, hogy megállapítja a különböző fejlettségi szintekhez tartozó védelmek és kiváltságok szabályait – azaz, például csökkentik a vámokat (melyek azért vannak, hogy adott ország saját piacát megvédjék).
A Fair Trade alapelvei a következőek:
- a termelők jövedelmének és életszínvonalának növelése, oly módon, hogy javul a piacra jutási esélyük, magasabb árat kapnak a termékeikért, hosszútávú kereskedelmi kapcsolatokat építhetnek ki
- a hátrányos helyzetű termelők fejlődési esélyeinek növelése, védelem a gyerekek kizsákmányolása ellen
- a fogyasztók tudatosságának növelése a nemzetközi kereskedelem hátrányos hatásai által sújtott kistermelőket illetően
- a kereskedelmi partnerség példájának megteremtése, melynek pillérei a párbeszéd, az átláthatóság és az emberi méltóság tiszteletben tartása
- kampány a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályainak és gyakorlatának megváltoztatása érdekében
- az emberi jogok védelme a társadalmi igazságosság, a környezetbarát tevékenységek és a gazdasági biztonság ösztönzése által
Mi biztosítja a fair trade termékek hitelességét?
Egy nemzetközi szervezet (FLO – Fair Trade Labelling Organisation) állapítja meg azokat a feltételeket, ami alapján egy termelőszövetkezet jogosultságot nyer a fair trade minősítésre. A termelő regisztrálja magát az FLO-nál, és ezzel engedélyt kap a nemzetközi Fair Trade védjegy használatára.
Minden fair trade termék bio?
Mivel a “bio” minősítés feltételei nagyon szigorúak, nem minden termelő tudja teljesíteni őket már a fair trade rendszerbe való belépésekor (főleg a kisebb területtel rendelkező, szegényebb termelők). Ők szakmai segítséget, anyagi támogatást kapnak, hogy minél gyorsabban át tudjanak állni bio-termelésre (a fair trade minősítésnek nem feltétele a biominősítés, de a bio termelésre való törekvés igen!). Ezért van, hogy a fair trade termékek egy része nem viseli még a “bio” logót.
Milyen termékcsoportokat érint a méltányos kereskedelem?
Kávé, tea, kakaó, nádcukor, csokoládé, banán, méz, bor, rizs, gyümölcslevek, szárított és friss gyümölcsök (banán, narancs), sportlabdák, focilabda, virágok. További termékek: kézműves, dekorációs termékek: kiegészítők, ékszerek, textíliák, kerámiák, fonott kosarak. Több mint 800 termék.
Mely országok kapcsolódnak be a fair trade rendszerbe termelőként?
Összességében Afrika, Ázsia, latin-Amerika 50 országából 420 termelőszövetkezet vesz részt a termékek előállításában,mintegy 800.000 farmer és munkás család számára biztosítva tisztes megélhetést.
Mely országok kapcsolódnak be a fair trade rendszerbe fogyasztóként?
Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Írország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Finnország, Svédország, Svájc, USA, Mexikó, Ausztrália, Új-Zéland, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lettország, 2005 óta Magyarország is!
Forrás:
http://www.bien.hu/
http://www.felsofokon.hu/
http://www.fairtrade.net/
