Környezetvédelmi jelölések

A környezetbarátnak minősített termék legalább egy jellemzőjét tekintve (pl. anyaghasználat, felhasználhatóság gyakorisága, csomagolás módja, újrahasznosíthatóság) kevésbé veszi igénybe terhelő módon a természeti környezetet, mint hagyományos alternatívái.

Az alábbi képen látható a környezetbarát termékek életciklusának hét legfontosabb állomása:

1. innováció
2. helyes anyagok kiválasztása
3. környezetbarát gyártási folyamatok
4. hatékony elosztás, disztribúció
5. hatékony felhasználás
6. tartósság
7. vissza forgatás nyersanyagként

A környezetbarát termékek hiteles jelölése a fenntartható fogyasztási minták eléréséhez, a fenntartható fogyasztásban rejlő lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen.

A környezetbarát termékek hiteles tanúsítására az ökocímkék szolgálnak, de léteznek egyéb környezeti jelölések is.

Ha az alábbi jelölések egyike szerepel egy terméken, biztos lehet benne, hogy környezetbarát terméket vásárolt:

A termékeken feltüntetett jelek egy részét a gyártók választják maguknak, ami takarhat valóban környezetbarát terméket, de ezt nem ellenőrzi külső szervezet. Az egyik legismertebb ilyen jelzés a Möbius-szalagként is emlegetett körbefutó nyíl. Ez a jel önmagában csak annyit jelent, hogy a termék újrahasznosításra alkalmas, ám arra nincs garancia, hogy ez valóban meg is történik. Műanyagok csomagolásán a „körbenyilakban” gyakran egy szám van feltüntetve, alatta kiegészítő betűjelzéssel.

Ezek jelzik a műanyag fajtáját, amelynek az újrahasznosítást megelőző gyűjtésnél, válogatásnál van jelentősége.

A CE jelölés a termékek szabad áramlását teszi lehetővé az EU-n belül. Jelentése: felelős nyilatkozat arról, hogy a termék valamennyi vonatkozó közösségi rendelkezésnek eleget tesz, és a termékre lefolytatták a szükséges megfelelőség-értékelési eljárásokat. Jelenleg huszonnégy termékcsoporton kötelező a feltüntetése, pl. játékok, liftek, építőanyagok, mérőeszközök, hírközlési berendezések stb.

A szelektív gyűjtést igénylő elektromos termékek kötelező jelölése. EU szabályozás alapján elektronikai berendezéseken, akkumulátorokon és szárazelemeken kell feltüntetni. A 2005. augusztus 13-a után vásárolt termékek esetén a termékek visszagyűjtésének és ártalmatlanításának költségeit a gyártónak kell fizetnie. Ezt jelzi a kuka alatti fekete hasáb. A korábban vásárolt termékek visszagyűjtéséért csak csere esetén felelős a gyártó. Az ilyen termékek címkéjén nincs fekete hasáb.

Az e-hulladék tehát nem kerülhet a vegyes háztartási hulladék közé, ezt jelzi az áthúzott kuka ábra is. Ha egy termék csomagolásán ilyet találunk, akkor ne dobjuk a szemetesbe, és lomtalanításkor se tegyük ki az utcára! Elvihetjük hulladékudvarba, leadhatjuk visszavételi akciók alkalmával (pl. jellemzően önkormányzatok által szervezett gyűjtőnapokon), ill. egyes áruházakban elhelyezett gyűjtőbe. Ha vásárolunk elektronikai és elektromos gépet vagy akkumulátort, hasonló terméket a vásárlás helyén is átvesznek.

A „Tidy man“, azaz az „Ügyelj környezeted tisztaságára!“ jel Nagy Britanniában a lakókörnyezet tisztaságáért és az antiszociális viselkedés visszaszorításáért indított kampány jele. A mozgalmat 1955-ben, a nemzeti hulladékellenes kampány részeként, a nőmozgalom kezdeményezésére indították, a közvetlen lakókörnyezet tisztaságának védelme és az antiszociális magatartás visszaszorításának céljából.

A „Zöld pont“ (Der Grüne Punkt) azt jelöli, hogy az adott termék gyártója egy csomagoláshasznosító szervezet közreműködésével, díj ellenében tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos visszagyűjtési kötelezettségnek. Ez a jelölés tehát nem arra utal, hogy az termék környezetbarát, vagy újrahasznosított anyagból készült.

24 ország használja a “Zöld pont” jelölést. Magyarországon az Öko-Pannon ítélheti oda a kötelezetteknek a jelölés használati jogosultságát, illetve ő felel az ilyen jellel ellátott csomagolások újrahasznosításának megoldásáért.

A környezeti címkézés a környezetvédelem minőségtanúsító és marketingeszköze. Célja, hogy könnyen felismerhető, egyértelmű jelzéssel különböztesse meg a kiemelkedő környezeti teljesítményű termékeket és szolgáltatásokat, és felhívja rájuk a vásárlók figyelmét. A címkéket azok a termékek viselhetik, amelyek kategóriájukban a legjobb minőségűek, és a legkevesebb kárt okozzák a környezetnek egész életciklusuk során. A tanúsítást egy harmadik fél végzi, így ezek a legmegbízhatóbb jelölések. Nagyon sokféle termékcsoportra léteznek jelölések egészen a WC-papírtól kezdve a televízió-készülékeken keresztül a szállodákig.

A környezetbarát termékek hiteles tanúsítására tehát az ökocímkék szolgálnak, ezekről bővebben itt olvashat.

1992-ben vezették be az Európai Unió által önállóan jegyzett ökocímkét, környezetbarát termék védjegyet (a tagállamok akkori számának megfelelő csillagvirág-szirommal), melyet 24 kategóriában ítélnek oda. Az odaítélési és a tanúsítási eljárást az EU-országok illetékes nemzeti szervei végzik.

A kritériumok átfogják a termék/szolgáltatás teljes életciklusát a nyersanyagoktól kezdve az energia- és vízfelhasználáson, a károsanyag kibocsátáson, a hulladékkezelésen, az igazolt rostanyag-tartalmon, a vegyianyag-felhasználáson át a termék újra feldolgozhatóságáig.

Az EU Margaréta az ISO 1024 szerinti I-es típusú ökocímkék csoportjába tartozik. Bővebben a környezetvédelmi jelölésekről itt olvashat.

A 2012-ben lett 20 éves az EU Margaréta! A címke történetéről bővebben itt olvashat.

Az EU Margaréta termékcsoportjai:

– Általános és szaniter tisztítószerek

– Ágybetétek

– Beltéri festékek és lakkok

– Fa padlóburkolatok

– Fabútorok

– Fényforrások

– Gépi mosogatószerek

– Háztartás-higiéniai papírok

– Hordozható számítógépek

– Hőszivattyúk

– Idegenforgalmi szálláshelyek

– Kemény padlóburkolatok

– Kenőolajok

– Kézi mosogatószerek

– Kültéri festékek és lakkok

– Lábbelik

– Másoló és grafikai papírok

– Mosószerek

– Szappanok és samponok

– Személyi számítógépek

– Talajjavítók

– Televíziók

– Textil padlóborítók

– Textil termékek

A rendelet szerint környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva az azonos vagy jobb termékminőség mellett a környezeti életútelemzés alapján bizonyított módon megfelel a minősítési feltételeknek. Aki ezt jogosulatlanul viseli, az bírságot köteles fizetni.

A magyar Környezetbarát Termék védjegyet és minősítési eljárást „A környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételeiről” szóló 29/1997. (VIII.29.) KTM sz. rendelet vezette be – az ezzel kapcsolatos teendőket a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. koordinálja. A rendelet hatálya – a gyógyszerek, élelmiszerek kivételével – valamennyi termékre és szolgáltatásra, illetőleg technológiára kiterjed.

A védjegyhasználati jogra nyilvánosan, önkéntesen és folyamatosan lehet pályázni.

A magyar Környezetbarát Termék védjegy az ISO 1024 szerinti I-es típusú ökocímkék csoportjába tartozik. Bővebben a  környezetvédelmi jelölésekről itt olvashat.

A magyar Környezetbarát Termék védjegyet az alábbi termékcsoportokra lehet tanúsítani:

– Csomagolóanyagok
– Építőipari alapanyagok
– Háztartási eszközök
– Papíráru
– Barkács termékek
– Irodai berendezések
– Tisztítószerek
– Tűzoltó készülékek
– Egyéb ipari és mezőgazdasági  termékek
– Takarítási szolgáltatás
– Környezetbarát szálláshelyek

Ha van javaslata, hogy milyen termékre szeretne ökocímkét, lépjen kapcsolatba velünk! A magyar rendszer lehetőséget biztosít, igény esetén új, a fenti körbe nem tartozó termékek követelményrendszerének kidolgozására is!

Tovább az  ökocímke menedzsment folyamatához!

Jelenleg érvényes feltételrendszerek a Környezetbarát Termék védjegy rendszerében:

– Papíralapú, merevfalú csomagolóeszközök

– Kozmetikumok és légfrissítők környezetbarát csomagolásban

– Kőszerű építőanyagok és építőelemek

– Kőszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei pórusbeton termékekhez

– Bitumenes kötőanyagú új útburkolatok, illetve fenntartására szolgáló útpálya szerkezeti rétegek

– Tűzoltó anyagok és tűzoltó készülékek

– Kőszerű építőanyagok és építőelemek  kiegészítő követelményei polimerbeton termékekhez

– Digitális másológépek

– Háztartás-higiéniai papírok

– Bányaipari technológiával előállított zúzottkő termékek

– Szelektív szűrőbetétet tartalmazó olajfogó berendezés

– Biológiai úton lebomló hajlékony falú műanyag csomagolások

– Ventilátoros, automatikus égők gáz halmazállapotú tüzelőanyagokhoz

– Kőszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei mészhomok tégla termékekhez

– Általános és szaniter tisztítószerek

– Kőszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei pórusbeton technológiával előállított ásványi hőszigeteléshez

– Kőszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei égetett agyag tetőcserép termékekhez

– Rendszeres takarítási szolgáltatás mikroszálakból készült textíliák alkalmazásával

– Biológiai úton lebomló egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök

Az Északi Hattyú ökocímkét elsősorban származási helyén, Skandináviában használják, és nemzeti szervezetek felügyelete alatt áll (Dánia, Finnország, Svédország, Izland, Norvégia). A védjegyet 63 termékkategóriában ítélik oda. Az odaítélés a gyártási folyamatra összpontosítva történik, és annak alapján is, hogy a nyersanyagokat honnan szerzik be. A kritériumok átfogják a termék teljes életciklusát a nyersanyagoktól kezdve az energia- és vízfelhasználáson, a károsanyag-kibocsátáson, a hulladékkezelésen, az igazolt rostanyag-tartalmon és a vegyianyag-felhasználáson át a termék újra feldolgozhatóságáig.

Az Északi Hattyú az ISO 1024 szerinti I-es típusú ökocímkék csoportjába tartozik. Bővebben a környezetvédelmi jelölésekről itt olvashat.

Az Északi Hattyú termékcsoportjai a teljesség igénye nélkül:

– Alternatív vegytisztítás

– Audiovizuális berendezések

– Akkumulátorok

– Bio üzemanyag

– Gyertyák

– Autó- és csónak ápolási termékek

– Vegyi építési termékek

– Tisztítószerek

– Zárt WC-rendszerek

– Kávészűrők

– Komposzt ládák

– Kompresszorok

– Számítógépek

– Másoló- és nyomópapírok

– Kozmetikai termékek

– Jégtelenítők

– Mosogatógép-tisztítószerek

– Gépi mosószerek professzionális használatra

– Mosogatógépek

– Eldobható zacskók, csövek és tartozékok az egészségügyben

– Tartós fa, hagyományosan impregnált fa alternatívája

– Mikroszálas tisztító termékek

– Filmképző padlóápoló termékek

– Padlóburkolatok

– Üzemanyag

– Bútor és szerelvények

– Zsírpapír

– Kézi mosogatószerek

– Hőszivattyúk

– Szállodák és ifjúsági szállók

– Képalkotó berendezések

– Beltéri festékek és lakkok

– Ipari tisztító- és zsírtalanító szerek

– Mosoda / textil Szolgáltatások

– Mosószerek és folttisztító

– Mosószerek professzionális használatra

– Kenőanyagok

– Gépek parkok és kertek karbantartására

– Kerti bútorok és játszótéri felszerelések

– Épületdíszítő és bútoripari panelek

– Papír borítékok

– Fényképészeti fejlesztések szolgáltatások

– Nyomda szolgáltatások

– Újratölthető akkumulátorok és akkumulátor töltők

– Hűtők és fagyasztók

– Éttermek

– Egészségügyi termékek

– Sampon, kondicionáló, tusfürdő, folyékony és szilárd szappan

– Kis házak, lakóházak és az iskolaépületek

– Kazánok

– Kályhák

– Szupermarketek, élelmiszerboltok

– Textil és bőr termékek

– Selyempapír

– Festékkazetták

– Játékok

– Mosógépek

– Jármű gumiabroncsok

– Jármű mosás létesítmények

– Ablakok és külső ajtók

– Íróeszközök

Európa legrégibb ökocímkéje (1977-ben vezették be), mely 90 termék- és szolgáltatási kategóriát fog át. Ezek négy területhez tartoznak: egészség, éghajlat, víz és erőforrások. Eredetileg a jelzés csupán a termék általános környezeti tulajdonságairól adott pozitív tájékoztatást. A visszaélések és a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében a jelzés ma már tartalmazza azt az ökológiai indokot is, melyre  tekintettel a termék megkapta a logó használati jogát.

A logót a Német Szövetségi Környezeti Ügynökség és három további szervezet támogatja, ítéli oda és monitorozza.

A papírok kategóriájában például kizárólag újrahasznosított papírnak ítélik oda. A használt papír (fogyasztótól már kikerült papír) esetében a fehérítő és a kémiai adalékanyagok minőségét specifikusan mérik fel. Meg kell felelnie az archiválhatósági és másolásképességi tesztszabványoknak is annak biztosítása érdekében, hogy alkalmas legyen a mindennapi gyakorlati felhasználásra.

A Kék Angyal az ISO 1024 szerinti I-es típusú ökocímkék csoportjába tartozik. Bővebben a környezetvédelmi jelölésekről itt olvashat.

A Kék Angyal termékcsoportjai a teljesség igénye nélkül:

– Cipők

– Digitális kivetítők

– Digitális, vezeték nélküli telefon

– DVD-felvevők, DVD-lejátszók, Blu-ray lemez lejátszók

– Elektromos sütő háztartási használatra

– Espresso gépek / kávéfőző gépek

– Fajátékok

– Gáztűzhely és gáztüzelésű főzőlap

– Háztartási páraelszívó

– Hűtőgépek

– Elektromos vízforralók

– Kompakt Hi-Fi rendszerek

– Lámpák

– Mikrohullámú sütő

– Mobiltelefonok

– Mosogatógépek

– Mosógépek

– Netbookok

– Külső hőszigetelő rendszerek

– Szódagép

– Televíziókészülékek

– Újratölthető alkáli- / mangán-akkumulátor

– Alacsony energiafogyasztású kézi szárító

– Kerti szerszámok

– Babaőrzők

– Energia-hatékony melegvíz-tároló tartályok

– Fényelektromos termékek

– Rugalmas padlóburkolat

– Kerti aprítók

– Kárpitozott bútorok

– Matracok

– Visszaváltható palackokat

– Szennyvíztisztító telepek

– Mechanikus órák és zseblámpák

– Ragasztó- és egyéb szerelési anyagok

– Irodai berendezések (nyomtatók, másolók, multifunkciós eszközök)

– Napkollektorok

– Könyvek

– Gyorsan lebomló hidraulika folyadékok

– Újrahasznosított műanyagból készült termékek

– Egészségügyi papír termékek

– Alacsony károsanyag-kibocsátású falfestékek

Az osztrák ökocímkét 1990-ben a Mező- és Erdőgazdálkodási, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft – BMFLUW) kezdeményezésére alapították.

Az ökocímkével megjelölt termékek a teljes életciklusuk (erőforrás felhasználás, gyártás, használat, hulladékká válás) során „kíméletesen” fogyasztják a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. Ezek a termékek egy felülvizsgálaton esnek át, ahol szigorú minőségi és környezeti kritériumoknak kell megfelelniük. A független vizsgálóintézmények szakvéleménye alapján az ökocímkével jelölt termékek magas minőségi és környezetvédelmi követelményeket teljesítenek.

A címkét Friedensreich Hundertwasser tervezte, amelynek mind a színes, mind a fekete-fehér változatai védjegyoltalom alatt állnak. A címke szimbolikusan ötvözi a föld, a víz, a levegő és a természet kapcsolatát: középpontban a Föld, melyet beborítanak a színes fák és a felirat Umweltzeichen (környezetbarát védjegy).

Az Umweltzeichen az ISO 1024 szerinti I-es típusú ökocímkék csoportjába tartozik. Bővebben a környezetvédelmi jelölésekről itt olvashat.

Az Umweltzeichen termékcsoportjai a teljesség igénye nélkül:

– Fa bútorok

– Festékek, lakkok és fa tömítők

– Fa anyagok

– Falfestékek

– Ásványi alapú építési termékek

– Csatorna csövek műanyagból

– Hőszigetelés megújuló nyersanyagokból

– Hőszigetelés ásványi nyersanyagokból

– Tapéták

– Kárpitozott bútorok

– Ágybetétek

– Padlóburkolatok

– Háztartási hűtőszekrények és fagyasztók

– Mosógépek

– Digitális, vezeték nélküli telefonok

– Mosogatószerek

– Mosószerek

– Tisztítószerek

– Tusfürdők, szappanok, samponok és hajbalzsamok

– Napelemek

– Vízmelegítők

– Energiatakarékos lámpák

– Fénymásolók

– Újrahasznosított papírból készült termékek

– Irodai székek

– Irodai és iskolai kellékek

– Faipari termékek

– Komposztálható virágdíszek és koszorúk

– Motoros kerti szerszámok

– Növényápoló- és növényvédőszerek

– Kenőanyagok

– Kempingek

– Éttermek

– Autósiskolák

A Fairtrade a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a piacokról kizárt, hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani. Ezt a célt jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, a tudatosság növelésével és kampányok szervezésével valósítja meg.

A „harmadik világ” országaiban gyártott (főleg élelmiszer-ipari) termékeken jelenik meg, és azt jelzi, hogy a termék forgalmazói elfogadták és betartják az elveket.

Cél: a termelők (általában kisgazda szövetkezetek) munka- és életkörülményeinek javítása a fejlődő országokban, ösztönzés a piacképes, jó minőségű termékek (gyümölcsök, bab, kávé, tea, csokoládé stb.) előállítására, azok ellenértékének tisztességes megfizetésére, a helyben felhasználandó (fenntartható) fejlesztési alapok képzésére, mely folyamatot a közvetítőket kiiktató, hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokkal támogatnak.

A Fairtrade jelölést az alábbi termékeken kell keresni:

Kávé, tea, cukor, csokoládé, kakaópor, gyümölcslé, durumtészta, kókusztej, jázminrizs, egzotikus fűszerek, szappan, bio olívaolaj alapú folyékony szappan, törölköző, mosódió, ásványi dezodor, ásványi púder, táskák, kerámiák, stb.

A Rainforest Alliance (RA) egy nonprofit szervezet, melynek legfőbb célja, hogy az eltűnőben lévő trópusi esőerdő-ökoszisztémák biológiai sokféleségét (biodiverzitását) piaci alapú eszközökkel megőrizze.

A New York-i székhelyű szervezetet 1987-ben alapította Daniel Katz annak érdekében, hogy ösztönözze a piacvezérelt illetve környezetileg és társadalmilag felelős erdőgazdálkodást.

A Rainforest Alliance minősítés gazdaságilag ösztönzi a termesztőket, hogy fenntartható módon termeljenek. Biztosítja számukra a szükséges eszközöket és technológiát, segít megőrizni földjeik biztonságát és termesztésre alkalmasságát, öntöző vízforrásaik tisztaságát és dolgozóik jólétét. A Rainforest Alliance minősített gazdaságokat a gazdák, dolgozóik és a környezet javára üzemeltetik, ami azt jelenti, hogy dolgozóik tisztességes és biztonságos körülmények között élhetnek és dolgozhatnak.

A tanúsítvány elérése és megtartása érdekében számos elvárásnak kell megfelelniük a gazdaságoknak, amelyek védik a dolgozók jogait, beleértve a szervezkedési jogot, a biztonságos munkakörnyezethez való jogot és a nemzeti minimálbérhez való jogot. A minősített gazdaságokban védik a talajt illetve a vadvilág élőhelyeit, a vízi utak tiszták, a hulladék mennyiségét csökkentik és visszaforgatják.

A Rainforest Alliance minősítés címkéjével a hazai kereskedelemben is találkozhatunk: leggyakrabban kávékon, teákon, kakaó termékeken és trópusi növényeken, gyümölcsökön láthatjuk.

Follow the frog!

Fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyag

Az FSC  (Forest Stewardship Council) olyan nem-kormányzati szervezet, amely a világ erdőinek környezetbarát, társadalmilag elfogadható és gazdaságilag fenntartható gondozását segíti. A szervezet szigorú szabványai a természetes erdők és növényzet felelős kezelését szabályozzák. Ebben az egyik alapvető elem a termékek nyomon követése a termelés és az értékesítés minden fázisában (felügyeleti lánc). Az erdőgondozást és az elosztási láncot is független testületek ellenőrzik.

Az FSC jelölést fából készült termékeken (bútorok, ceruzák) és papírból készül termékeken kell keresni (irodai papír, zsebkendő, WC-papír, füzetek, stb.)

A PEFC (Programme for the Endorsement of Forest Certification Schemes) szervezet a fenntartható erdőgazdálkodást segíti az erdőtulajdonosok érdekeinek figyelembe vételével. Az európai faipari- és erdőtulajdonosok hozták létre. Napjainkban koordináló szervezetként működik a különféle nemzeti és regionális tanúsítási programok kölcsönös elfogadtatására Európában és a tengerentúlon. Nyomon követi a termékeket az előállítás és az értékesítés minden szakaszában (felügyeleti lánc). A monitorozást és a tanúsítványozást független harmadik fél végzi.

A PEFC jelölést fából készült termékeken (bútorok, ceruzák) és papírból készül termékeken kell keresni (irodai papír, zsebkendő, WC-papír, füzetek, stb.)

Az Öko-Tex szabvány (Oeko-Tex® Standard) kifejezetten textil termékekre vonatkozó öko jelzés, mely egy elsősorban humánökológiai szempontok szerint összeállított vizsgálati és tanúsítási rendszer.

A szabványt az osztrák, a német és a svájci textilipari kutató intézetek alapították 1992-ben, egyfajta reakcióként a felhasználók és a nagyközönség egészséges és bőrbarát termékekre irányuló igényére. Ekkor terjedtek el széles körben a „Méreg a textíliában” és egyéb negatív főcímek, ezzel általánossá vált az a nézet, hogy a textilgyártásban alkalmazott vegyületeket az egészségre veszélyesek.

Az Öko-Tex címke arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy a termék az egészségre nézve ártalmatlan, ezt fejezi ki a tanúsító címke „Bizalom a textíliában” felirata is. Előírja a textil- és ruhaipari gyártásban használt anyagokban előforduló kémiai anyagoknak azt a még megengedett mennyiségét, ami az emberi szervezetre nézve nem jelent veszélyt.

A tanúsítás a gyártó írásos kérelme alapján történik, melyet a meghatalmazott tanúsítóintézet vagy bármely kirendeltség részére kell megküldenie. A beküldött minták kizárólag az európai és japán tagintézetekben kerülnek ellenőrzésre, hogy biztosítható legyen az egyenletes vizsgálati színvonal.

Az Öko-Tex terméktanúsítás további feltételét jelentik az üzemellenőrzések, amelyek keretében az Öko-Tex tanúsítóintézet auditorai a kérvényező vállalattal együtt átvilágítják az üzemi minőségbiztosítást és gyártási folyamatokat, hogy megteremtsék az ideális tanúsítási feltételeket, valamint hogy biztosítsák a tanúsítás időtartama alatt változatlan humánökológiai termékminőséget. A tanúsítás fix részét képezik ezen felül a termékellenőrzések, amelyeket az Öko-Tex intézetek rendszeresen végeznek a piacon a megkövetelt kritériumok betartásának érdekében.

A követelményrendszer a következőket szabályozza:

• Törvényben tiltott anyagok, mint a rákkeltő színezékek;
• Törvényben szabályozott anyagok, mint formaldehid, lágyítószer, nehézfémek vagy pentaklór-fenol;
• A mai ismereteink szerint egészségügyi szempontból kérdéses, azonban jelenleg még törvényben nem szabályozott vagy tiltott anyagok, mint peszticidek, allergén színezékek vagy szerves ónvegyületek;
• Olyan paraméterek, mint színtartóság és egy bőrbarát pH érték, mely a felhasználó egészségéről való gondoskodását szolgálja.

A megbízott intézet vagy az illetékes tanúsító hely által kiállított Öko-Tex tanúsítás 12 hónapig érvényes.

2009. évi adatok szerint megalapítása óta 86 országból mintegy 8500 textil- és ruhagyártó tanúsíttatta mintegy 73 ezer termékét az Öko-Tex Standard 100 szerint. Magyar textil- és ruhaipari cégek is többen szerepelnek a tanúsított gyártmányok előállítói között.

Az Energy Star egy nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése. Az Energy Star programot 1992-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala alapította, azóta Kanadában, Japánban, Új-Zélandon és Tajvanon is működik.

A program az energiatakarékos irodai berendezések kifejlesztését igyekszik elősegíteni, legfőbb kritériuma az energiahatékonyság, terméktípusonként kell az energiafelhasználási követelményeknek megfelelni.

Az Energy Star jelölést 2002 óta alkalmazzák az Európai Unióban is. A program célja az, hogy a meghatározott energiatakarékossági jellemzőkkel bíró termékeket tanúsítvánnyal lássák el. A rendszer fő eleme, hogy az elektromos készülékek – legyen szó asztali számítógépről, monitorról, nyomtatóról, fénymásolóról, faxról, szkennerről vagy multifunkciós berendezésről – egy előre megadott tétlenségi idő után energiatakarékos módba lépjenek illetve automatikusan kikapcsoljanak, amikor nem használják őket. A program feltételei néhány évente szigorodnak.

Az EU 22/75/EEC Tanácsi Irányelve alapján a háztartási berendezéseken kötelezően feltüntetendő energiacímke

Az EU energiacímke célja, hogy pontos, felismerhető és összehasonlítható információval lássa el a fogyasztókat a háztartási készülékek energiafogyasztására, teljesítményére és egyéb lényeges tulajdonságaira vonatkozóan. Lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy azonosítsák egy adott termék tényleges energiahatékonyságát, és felbecsüljék a termék energiaköltség-csökkentési képességét.

A címke egységes valamennyi termékre egy adott kategórián belül. A fogyasztók könnyen összehasonlíthatják egy adott kategória készülékeinek olyan tulajdonságait, mint az energia- illetve vízfogyasztás, avagy a teljesítmény.

A címkén tartalmazott valamennyi információ az európai jogszabályokban körülírt vizsgálatokon alapul.

A címke a termékeket eredetileg A > G-ig osztályozta, ahol A a legenergiahatékonyabb, G pedig a legkevésbé energiahatékony osztály.

A nemrégiben módosított európai jogszabályok A+++ -ig terjedő osztályokat vezettek be, hogy igazodjanak a technológiai fejlődéshez, és hogy további megkülönböztetést tegyenek lehetővé a termékek energiahatékonysága területén.

Az energiatanúsítvány a háztartási gépek (hűtők, mosógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy műszaki dokumentum, címke, amely lakásunk állapotát értékeli energetikai szempontból. Független szakértő készíti el, aki a tanúsítványban az energia-megtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesz. Ezzel segítik a tulajdonost a korszerűsítésben, a helyes energiafelhasználásban, illetve a megtakarításban. Azoknak pedig, akik lakásvásárlást terveznek, megkönnyíti a választást.

Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek.

Az Európai Unióban 2010-től minden előre csomagolt bio-élelmiszer terméken kötelező feltüntetni az EU ökológiai logóját. A logót önkéntes alapon az EU-n belül előállított, nem előre csomagolt bio árukon, valamint harmadik országokból importált biotermékeken is lehet használni.  Az EU bio termék logóval ellátott termékeket legalább az EU öko-iránymutatások alapján gyártották.

Az új ökológiai logó a biotermékek második tanúsítását jelző szimbóluma az EU-ban. Az elsőt az 1990-es évek végén vezették be, alkalmazása önkéntes alapon történt. Ez 2010. július 1-jétől nem használandó, bár bizonyos termékeken még mindig megtalálható, mielőtt kifutnak az ellátási láncból.

Mint fogalom, ugyanúgy védett az EU öko-előírások által a „bio”, „biológiai” vagy „öko” „ökológiai” és csak akkor használható, ha a terméket 95 százalékban biológiai összetevőkből gyártották és a biotermékekhez a gyártás során nem használhatnak fel génmódosított adalékokat és nem alkalmazhatnak ionizáló sugárzást.

A biotermékek legfőbb jellemzője, hogy nem kompenzálhatók a szokványos módon előállított termékekkel. A biotermesztést nem lehet azonnal megkezdeni, hiszen a 24 hónap után elvetett növények termése már valódi biotermékké válhat, természetesen a szabályok teljes betartása mellett.

A biotermesztés olyan gazdálkodási mód, amely a természet megóvását helyezi a középpontba. Nem használ olyan anyagokat, amelyek károsítják, rombolják azt.

A biogazdálkodásban tehát talajjavításra szintetikus műtrágyát, szennyvíziszapot illetve fekáliát, valamint a növényvédelemben szintetikus növényvédő szert tilos használni. Az általános szabály értelmében felhasználható, sőt javasolt alkalmazni istállótrágyát, ásványi talajjavító anyagokat, a biogazdálkodás melléktermékeiből készült komposztot, illetve más engedélyezett tápanyag-utánpótló anyagokat. A kártevők és kórokozók elleni küzdelemben pedig elemi réz és kén-tartalmú szerek, valamint mikrobiológiai készítmények (amennyiben nem génmanipulált szerveztek), hasznos szervezeteket (kártevők természetes ellenségeit) tartalmazó termékek, növényi kivonatokat, káliszappant, növényi olajokat, valamint ásványi és paraffinolajokat tartalmazó szereket lehet alkalmazni.

A vegyszerpiacon megjelenő termékek közül az ökológiai szemléletű gazdálkodásban felhasználható növényvédő szereket, tápanyag-kiegészítőket és talajjavító anyagokat a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. engedélyezi.

A biotermékek előállítását az EU-ban, így Magyarországon is szigorúan szabályozzák. Ezt a feladatot a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi. Az általuk ellenőrzött, hitelesített termékek címkéin szerepelhet még a “biológiai” vagy “ökológiai gazdálkodásból származó”, “bio-” vagy “ökotermék” felirat. Ez igazolja, hogy az élelmiszert ellenőrizték, és az megfelel a hazai és nemzetközi előírásoknak. Az ellenőrző-jelölésnek mutatnia kell az ország betűjelzését (pl. Magyarország: HU), a terméket megvizsgáló hivatal számát, így a vásárlók többletinformációkhoz juthatnak a termékkel kapcsolatban.

Az EU bio jelzésén kívül nagyon sokféle „bio” jelzés létezik, és nagyon kevés mögött van ellenőrzött tartalom! Röviden a bionak azt kellene jelentenie, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztése során semmiféle vegyszert sem alkalmaznak, csak mechanikus módszerekkel védik a növényeket.

Védjegyek, amelyek csak igazi bio termékeken szerepelhetnek:

A fenti négy logó az, amelyeket a bolti vásárlásokkor igazán érdemes keresni. Semmi más nem mondható igazán bio-nak.

Az első a Biokontroll Hungária (HU-ÖKO-01) tanúsító védjegye, a második a Magyar Biokultúra Szövetségé, mely ökopolcainak ellenőrzését a Szövetség tulajdonában álló ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. látja el,a harmadik az EU-ban érvényes védjegy,a negyedik pedig a Hungária Öko Garancia, ami másik magyar akkreditáló szervezet (HU-ÖKO-02).

A Demeter a legrégebbi és egyben legszigorúbb, nemzetközileg elismert német bio minősítés, mely 1928-ban jelent meg a biodinamikus gazdálkodásból származó termékek jelölése céljából.

Bár a nemzetközi Demeter mozgalom már több mint 85 éves, és minden földrészen, szinte minden országban képviselteti magát, a nemzetközi szervezet csak 1997-ben jött létre, pontosan azzal a céllal, hogy a laza szerveződésű, különböző nemzeti szintű biodinamikus szervezetek között egy szorosabb együttműködést valósítson meg mind jogi, gazdasági, mind pedig szellemi – spirituális szinten. A Demeter International több mint 40 országban jelen van, a Demeter gazdaságok száma pedig meghaladja a 4500-at közel 150 000 hektár területtel.

A Demeter minősítésű termékek jelentős része a gabonafélék és az ezekből feldolgozott termékek (pl. sütőipari termékek) között található. Magyarországon összesen közel 230 termék rendelkezik Demeter tanúsítvánnyal, a legtöbb a kozmetikai és testápolási termékek (Biola termékek), a tejtermékek és a gabonafélék termékcsoportjában.

Az Ecocert az egyik legmegbízhatóbb, nemzetközileg is elismert francia biominősítés (FR-BIO-01), melyet 1991-ben mezőgazdászok hoztak létre a környezetbarát mezőgazdaság erősítése érdekében. Hivatalos, független ellenőrző és tanúsító szervezete az Ecocert Group, intézetük Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Marokkóban, Indiában és Japánban is megtalálható.

Az Ecocert minősítés 5 fő üzleti területre terjed ki:

• mezőgazdaság (állatok vagy növények)
• gyártó cégek (élelmiszeripari termékek feldolgozása)
• ökotermékek (kozmetikumok, textíliák, természetes tisztítószerek, háztartási illatosítók)
• fair trade kereskedelemből származó termékek (EFT – Ecocert Fair Trade)
• fenntartható fejlődés

A tanúsítás önkéntes folyamat. A minősítés alapos és hosszú ideig tartó vizsgálatok, ellenőrzések folyamán alakul ki, melyek kiterjednek a teljes termelési folyamatra. A tanúsítványt korlátozott időtartamra ítélik oda, amely alatt a tanúsító testület folyamatos ellenőrzést végez.

Az Ecocert logót Magyarországon leggyakrabban kozmetikumokon találhatjuk meg.

Az Ecocert szabvány szigorú követelményeket állít a kozmetikumokkal szemben. Fontos szempont a termék és a gyártás környezetre gyakorolt hatása. Az Ecocert előírja a megújuló forrásokon alapuló összetevők használatát és a környezetbarát előállítási folyamatokat. A termékeken szigorúan fel kell tüntetni azok összetételét, megjelölve a bio alkotókat. A kozmetikum nem tartalmazhat génmanipulálásnak és radioaktív sugárzásnak kitett anyagokat, parabéneket, fenoxietanolt, nanorészecskéket, szilikont, PEG-et, szintetikus illatanyagokat és színezékeket, mesterséges zsírokat, ásványi olajt és állati eredetű összetevőket (kivéve az állatok által természetes úton termelt anyagokat: méz, tej, stb.). Illatosításra kizárólag az Ecocert által elismert természetes illatanyagok használhatóak. Elvárás, hogy a növényi kivonatokat, összetevőket környezetbarát technológiák alkalmazásával (pl. hideg sajtolás) állítsák elő.

Az összetevők tekintetében alapvetően két kategóriát különít el, illetve minősít az Ecocert: organikus kozmetikumokat és natúrkozmetikumokat. Ezekre egyaránt érvényes, hogy az összetevők 95 %-ának – beleértve a vizet is – természetes eredetűnek kell lennie. A két kategória közti különbséget a következő feltételek írják le:

• Organikus kozmetikumok (Organic Cosmetic): a növényi nyersanyagok minimum 95%-ának bio-nak kell lennie, illetve az összetevők súlyának minimum 10%-a biogazdálkodásból kell, hogy származzon.
• Natúrkozmetikumok (Natural Cosmetic): a növényi nyersanyagok minimum 50%-ának bio-nak kell lennie, illetve az összetevők súlyának minimum 5%-a biogazdálkodásból kell, hogy származzon.

A BDIH egy nemzetközileg elismert német minősítés, mely elsősorban természetes kozmetikai termékek jelölésére szolgál. Tanúsító és ellenőrző szervezete a BDIH Szövetség (Bundesverband deutscher Industrie- und Handelsunternehmen, magyarul: Németországi Gyógyszer-, Reformáru-, Táplálkozáskiegészítő, Testápolóipari és Kereskedelmi Vállalkozások Szövetsége), mely 1996-ban, a vezető natúrkozmetikumokat gyártó cégekkel együttműködve, dolgozott ki egy átfogó irányelvet a természetes kozmetikumok minősítésére, szem előtt tartva a fogyasztói elvárásokat. A BDIH minősítés nemzetközi változatát a BDIH leányszövetsége, az International Organic and Natural Cosmetics Corporation (IONC) ítéli oda, azonos kritériumok mellett.

A BDIH különös hangsúlyt fektet az állatjólétre és a fajvédelemre, emellett a kritériumok kiterjednek a növényi összetevőkre, az ásványi nyersanyagokra és a gyártási folyamatokra. A BDIH nem szabályozza a termék összes alkotójának százalékos arányát, kizárólag a mezőgazdasági alkotókét.

Magyarországon az Ilcsi Szépítő Füvek termékei szereztek elsőként BDIH minősítést.

A Soil Associationt gazdálkodók, tudósok, valamint táplálkozási szakértők alapították 1946-ban Londonban, azon felismerésből kiindulva, hogy a gazdálkodás módja közvetlen hatással van a növényi, állati, emberi és a környezeti egészségre. A független tanúsítási, ellenőrzési illetve nyomonkövetési rendszert 1973-ban állították fel, mely kiterjed az egész termelési folyamatra a termőterületektől egészen a végső csomagolás fázisáig.

Ma már a Soil Association az Egyesült Királyság vezető ökológiai szervezete és egyben a legelismertebb biominősítés, legfőbb küldetésük a környezetbarát élelmiszerkultúra kialakítása, a talaj, növény, állat, ember és bioszféra közötti fenntartható kapcsolat kialakítása, fejlesztése és támogatása.

A tanúsító szervezet (Soil Association Certification Ltd.) az Egyesült Királyság ökológiai gazdálkodóinak, valamint élelmiszer feldolgozóinak több mint 80%-át tanúsítja, világszerte pedig több mint 4500 gazdaságot tanúsít.

A Soil Association rendelkezik az egyik legmagasabb szintű és legátfogóbb feltételrendszerrel az ökológiai termékek előállítására és feldolgozására vonatkozóan, mely túlmutat az ökológiai gazdálkodás alap-feltételrendszerén.

Ökológiai feltételrendszere a következő területekre illetve termékcsoportokra terjed ki:

• külön előíráscsomag termelőknek és feldolgozóknak;
• étel és ital feldolgozás;
• egészségügyi és szépségipari termékek;
• ruhák, textíliák;
• akvakultúra;
• állatvásár;
• erdőgazdálkodás, fa- és fűrészáru;
• kertészet;
• etikus kereskedelem;
• csomagolás.

Hazánkban leggyakrabban kozmetikumok csomagolásán találkozhatunk a Soil Association címkéjével.

A kozmetikumok esetében is magas elvárásoknak kell megfelelnie az adott terméknek, hogy elnyerhesse a Soil Association minősítést, a feltételrendszer aprólékosan kidolgozott. A szintetikus anyagok közül kizárólag a szervezet által jóváhagyott anyagok használhatók. Az összes összetevő GMO-mentes kell, hogy legyen – a nem ökológiai gazdálkodásból származó összetevők is csak abban az esetben használhatók, ha a beszállító nyilatkozott a géntechnológia-mentességről –, a nanorészecskék pedig, mint például ásványi napvédőszűrők nanoméretben nem megengedettek.

A Soil Association feltételrendszerében a víztartalmat nem számítják a többi összetevővel együtt. Ha tartalmaz vizet a termék, akkor a víz tömege/növény tömegének arányából határozzák meg a százalékos organikus tartalmat. Ez a módszer megakadályozza a gyártókat abban, hogy az organikus tartalmat manipulálhassák azáltal, hogy organikus virágvizet használnak az organikus tartalom növelése érdekében.

A Soil Association minősítésnek két szintje van:

• Organic: a termék alapanyagainak legalább 95 %-a ellenőrzött ökológiai eredetű.
• xy % Organic: ha az adott termék 70-95 % között tartalmaz ellenőrzött ökológiai eredetű anyagokat, akkor az „Organic” szócska előtt fel kell tüntetni a százalékot is.

A gyártót illetve a gyártó létesítményt évente auditálja a minősítő szervezet, mely során elsősorban a bio összetevőket és a környezetkímélő előállítási módszereket ellenőrzik.

Az ICEA a legnagyobb olasz környezeti és etikai minősítő szervezet 2002-től, mely elsősorban olyan vállalatokat ellenőriz és tanúsít, melyek tevékenységeik során különös figyelmet fordítanak az emberi, fogyasztói jogok tiszteletben tartására valamint a természeti értékek védelmére. A szervezet elsődleges célja a fenntartható fejlődés illetve a biogazdálkodás elősegítése, támogatása. Több mint 300 akkreditált szakértő auditor dolgozik az ICEA-nál, akik mintegy 13000 termelő ellenőrzéséért felelnek. Olaszországban illetve Európában összesen 28 területi operatív szervezete működik.

Az ICEA minősítés a következő termék- és szolgáltatáscsoportokban szerezhető meg:

• bioélelmiszerek, ökológiai akvakultúrák;
• kozmetikumok és tisztítószerek;
• fenntartható gazdálkodás, ökológiai területek;
• textíliák, lakásberendezés;
• fenntartható turizmus;
• építészeti alapanyagok;
• méltányos kereskedelemből származó termékek, fair trade;
• újrahasznosított termékek;
• bioüzemanyagok.

Az ICEA célkitűzései alapján organikus és környezetbarát szépségápolási termékeket, kozmetikumokat is minősít, melyekre szigorú feltételrendszert dolgoztak ki. A szervezet és a gyártó partnerek legfőbb célja, az olyan szépségápolási termékek megkülönböztetése illetve minősítése, melyek nem fejtenek ki káros hatásokat a fogyasztók egészségére és a környezetre.

A minősítés a következő elvek illetve feltételek szerint történik:

• A felhasznált alapanyagok ökológiai gazdálkodásból vagy vadon gyűjtésből származnak.
• A termék és annak csomagolása sem tartalmaz emberi egészségre és környezetre káros anyagokat.
• A termék nem tartalmaz génmódosított anyagokat, PEG és PPG származékokat (lágyítók, oldószerek, stb.), etoxilezett anyagokat, szilikon származékokat, állati származékokat (pl. kollagén, faggyú, placenta, stb.), szintetikus illatanyagokat és színezékeket, tartósítószereket (pl. formaldehidet, borátot) és egyéb tiltott anyagokat.
• A termék előállítása során nem alkalmaztak állatkísérleteket, és ionizáló sugárzást.
• Környezetszennyezés csökkentése a felesleges, nem újrahasznosítható csomagolás mellőzésével (egyszeres csomagolás alkalmazása, újrahasznosított csomagolás).
• Környezetkímélő eljárások alkalmazása a gyártás folyamán, kezdve a környezetszennyezés csökkentésével.

A kozmetikumokra vonatkozó feltételrendszer tehát követelményeket fogalmaz meg az organikus növényi és állati összetevőkre, a nem organikus összetevőkre, a kémiai összetevőkre, és a csomagolásra.

A Cosmebio egy vezető, natúr- és biokozmetikumokat minősítő szakmai szövetség, mely 2002-ben jött létre 10 kozmetikai laboratórium együttműködése révén Franciaországban egy natúr- és biokozmetikai ipari charta megalapítása céljából. Jelenleg több mint 400 taggal rendelkezik, akik közé forgalmazók, szerződéses gyártók és nyersanyag-beszállítók is tartoznak.

A Cosmebio minősítés célja, hogy hiteles tanúsítást adjon a valódi ökológiai termékeket gyártó vállalatok számára, akik megfelelnek a chartában rögzített szakmai és etikai kritériumoknak.

A Charta alapelvei a következők:

• Elsősorban ökológiai gazdálkodásból származó természetes vagy természetes eredetű összetevőkből készült termékek biztosítása
• Az ökológiai és egészségügyi szempontból nem megengedett nyersanyagok és tartósítószerek kizárása
• Szennyezés-mentes feldolgozás és gyártás
• A megállapított előírások alapján független tanúsító szervezet általi szigorú minőségellenőrzés
• Fogyasztók világos és objektív tájékoztatása

A Cosmebio jelenleg két szabvány, az Ecocert és a Qualité France szerint minősít, a Cosmebio tanúsítványt tehát önmagában nem ítélik oda.

A kritériumok alapján két szintet különítenek el:

– Biokozmetikum: Az Ecocert Organic Cosmetic előírásának megfelelő minősítés

• Legalább 95%-ban természetes összetevőket tartalmaz, vagy természetes forrásból származik.
• A növényi összetevők legalább 95%-a biogazdálkodásban termelt.
• A termék tartalmának legalább 10%-a biogazdálkodásban termelt.

– Natúrkozmetikum: Az Ecocert Natural Cosmetic előírásának megfelelő minősítés

• Legalább 95%-ban természetes összetevőket tartalmaz, vagy természetes forrásból származik.
• A növényi összetevők legalább 50%-a biogazdálkodásban termelt.
• A termék tartalmának legalább 5%-a biogazdálkodásban termelt.

A kozmetikumok 50-80%-a gyakran víz, amely nem minősíthető bio-nak.

A COSMOS (COSMetics Organic Standard) szabvány a legnagyobb európai minősítő szervezetek – a francia Ecocert és a Cosmebio, a német BDIH, a brit Soil Association, valamint az olasz ICEA – együttműködése révén jött létre azzal a céllal, hogy kialakítsanak egy közös bio- illetve natúrkozmetikum szabványrendszert a szépségápolási termékek egyértelmű, hiteles minősítéséhez.

A szabvány 2014-től lépett életbe, az együttműködő szervezeteknek 2014. december végéig kell áttérniük az egységes COSMOS tanúsítványokra és címkékre.

A COSMOS-nak saját logója nincs, a fenti minősítő szervek logója alá írják oda, a COSMOS Natural vagy COSMOS Organic kifejezéseket.

A két minősítési kategória fő kritériumai:

• COSMOS Natural: natúrkozmetikum minősítés, olyan termékek viselhetik, amelyek többek között mentesek parabénektől, génmódosított összetevőktől és a legtöbb kőolaj-származéktól is.
• COSMOS Organic: biokozmetikum minősítés, a termékben lévő mezőgazdaságból származó összetevők legalább 95%-a organikus termesztésű, és ezek az összetevők legalább a termék 20%-t adják.

A következő irányelveket a fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése érdekében alkalmazzák, melyek a megelőzés és a biztonság elvére épülve szabályozzák az egész termelési láncot.

• Az ökológiai termelésből származó anyagok használatának támogatása, illetve a biológiai sokféleség tiszteletben tartása;
• A természeti erőforrások felelősségteljes használata, a környezet tiszteletben tartása;
• Az emberi egészségre és a környezetre nézve legkevésbé káros, tiszta gyártási technológia alkalmazása;
• A “zöld kémia” integrálása és fejlesztése.

A NaTrue 2008-ban jött létre, mint új, európai minőségvédő érdekközösség a vezető európai natúr- és biokozmetikumokat gyártó cégek összefogásával. Céljuk, hogy felvéve a versenyt a legnagyobb európai tanúsító és ellenőrző szervezetekkel – BDIH, Ecocert, Cosmebio, ICEA, Ecogarantie, Soil Association –, szigorú kritériumrendszerük és ellenőrzési mechanizmusuk révén elsőrendű, nemzetközi szintű bio- illetve natúrkozmetikai minősítő rendszert alakítsanak ki a piacon.

A NaTrue a „természetes” kifejezés szerint három kategóriába sorolja az alapanyagokat:

1. Természetes anyagok: a tanúsító szerv a „természetes” szón azt érti, hogy az adott anyag valóban fellelhető a természetben, és kémiai úton azt nem módosítják.
2. Természetes eredetű anyagok: megtalálhatók ugyan a természetben, de kémiai úton módosítják őket. Természetesen csak a NaTrue által elfogadott kémiai reakciók megengedettek.
3. Természetazonos anyagok: megtalálhatók a természetben, de szintetikus úton állítják elő őket. Ezt a NaTrue kizárólag a tartósítószerek és az ásványi anyagok esetében engedi meg abban az esetben, ha az anyag a természetben nem elérhető a kívánt mennyiségben vagy minőségben.

A NaTrue terméktípusonként (13 terméktípus: pl. arckrémek, samponok, testápoló olajak, sminkek, stb.) határozza meg a természetes összetevők arányát, és így alakul a három minősítési szint:

	Natúrkozmetikum: az alapanyagoknak természetesnek, de nem feltétlenül bionak kell lenniük. Csak az előírt gyártási folyamaton mehet keresztül az adott termék.
	Natúrkozmetikum bio összetevőkkel: a természetes összetevők legalább 70 %-ának ökológiai termesztésűnek kell lennie.
	Biokozmetikum: a természetes összetevők legalább 95 %-ának kell ökológiai termesztésből származnia.

A termék csomagolásán az összetevők listában 1 vagy 2 csillag jelzi, hogy az adott összetevő natúr vagy bio összetevő.

A NaTrue logo garancia arra, hogy az adott termék:

• természetes és/vagy bio összetevőket tartalmaz;
• környezetbarát módon lett előállítva (beleértve a gyártási és csomagolási folyamatokat);
• nem tartalmaz szintetikus illatanyagokat és színezékeket;
• nem tartalmaz kőolajszármazékokat (PEG, parafinek, propil- és akrilszármazékok, stb.);
• nem tartalmaz szilikont és annak származékait;
• nem tartalmaz génmódosított összetevőket;
• nem alkalmaztak radioaktív besugárzást a növényi összetevőknél illetve magánál a terméknél;
• nem tesztelték állatokon.

A gyártó abban az esetben szerezheti meg a tanúsítványt, ha a minősíteni kívánt termékei teljes mértékben megfelelnek az előírt követelményeknek, és termékpalettájának legalább 75%-a natúrkozmetikum.

A tanúsítási folyamat alapos vizsgálattal kezdődik, mely során ellenőrzik a benyújtott pályázati dokumentációt, ezt követi a helyszíni ellenőrzés a gyártás helyén, ahol a gyártási folyamatra vonatkozó követelményeknek való megfelelést illetve a nyomon követhetőséget ellenőrzik. Ha a vizsgálat során a független ellenőrző és tanúsító szervezet mindent rendben talál, a gyártó megkapja a termék(ek)re a NaTrue minősítést. A tanúsítvány két évig érvényes, mely után a gyártó megújíthatja azt.

A NaTrue minősítéssel itthon is gyakran találkozhatunk a boltokban, főként az Alverde, a Logona, a Lavera, vagy a Dr. Hauschka termékeken.

A Naturland Szövetséget 1982-ben alapították Németországban az ökológiai gazdálkodás támogatása érdekében. Megalakulása óta jelentős lépéseket tett a biogazdálkodás új területeinek – mint például az ökológiai erdőgazdálkodás és az ökológiai akvakultúra – kialakulásáért, melyeknek köszönhetően mára a világ egyik vezető szervezetévé nőtte ki magát.

Napjainkban több mint 53.000 gazdálkodó állít elő a Naturland nemzetközileg elismert irányelveinek megfelelő élelmiszert. Emellett a Naturland volt az első ökológiai szervezet, amely valamennyi gazdaságában bevezette az alkalmazandó társadalmi felelősségre vonatkozó irányelveket. A Naturland ugyanolyan fontosságot tulajdonít a társadalmi felelősségvállalásnak, mint az ökológiai területen érvényesülő szakértelemnek. Amellett, hogy éves szinten 3.000 tonna tea és több mint 30.000 tonna kávé rendelkezik Naturland minősítéssel, a Naturland a világ minden szegletében, 37 országban tanúsít többek között banánt, ananászt, kakaót, nádcukrot, fűszereket, olívabogyót, garnélarákot valamint lazacot. A Naturland minőségi irányelvei még az EU előírásoknál is szigorúbb követelményeket támasztanak, ennek köszönhetően élvezik a fogyasztók teljes bizalmát.

A Naturland az EU-s előírásokon túl megköveteli például:

• a teljes gazdaság átállását, amely mind a növénytermesztő, mind az állattartó egységekre egyaránt vonatkozik;
• a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó irányelvek alkalmazását, garantálva a tisztességes munkafeltételeket minden Naturland gazdaságban;
• a vonatkozó irányelveknek való megfelelést az olyan trópusi növények esetében is, mint a tea és a kávé;
• az ökológiai akvakultúrára, erdőgazdálkodásra és fafeldolgozásra vonatkozó speciális előírások végrehajtását, amely területeken a Naturland úttörő szerepet vállal;
• az ökoszisztéma védelmét, a Naturland tiltja például az őserdők irtását, a kávéültetvények védelmében árnyékoló növényzetet, valamint a garnélarákot tenyésztő gazdaságokban a mangrove területek újratelepítését írja elő.

A Naturland nemzetközi tagjainak mintegy 90%-a termelői csoportokba szerveződött. A Naturland segíti őket az ökológiai termelésre való átállásban és az ezt követő időszakban is a rendelkezésükre áll. Az ökológiai gazdálkodás egy modern és fenntartható földhasználati forma ötvözete, mely nagyon izgalmas lehetőségeket kínál különösen a kisgazdálkodók számára: serkenti a szerves anyag körforgást és javítja a talajtermékenységet; megteremti a szükséges feltételeket a fenntarthatóan magas hozamokhoz; ötvözi a hagyományost a legmodernebb tudással; függetlenségi lehetőséget kínál a drága, külső termelési eszközöktől.

A Naturland szabványok a bioélelmiszerek előállításán túl több területre is kiterjednek, mint például ökológiai erdőgazdálkodásra, a méhészkedésre, a fenntartható halászatra, a textil- és kozmetikai termékekre, valamint a társadalmi normákra illetve a társadalmi kérdésekre.