Környezetmenedzsment rendszer
Az adott vállalat általános menedzsment rendszerének azon alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat és folyamatokat, erőforrásokat, amelyek a környezeti politika kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak. Célja, hogy a vállalkozás üzletvitele és egész gazdálkodása során figyelembe vegye a környezetvédelem szempontjait. Vagyis minél kevesebb energiát, vizet és nyersanyagot használjon, minél kevesebb káros anyagot bocsájtson ki a gyártási és szállítási folyamatok során, hulladékait pedig megfelelően ártalmatlanítsa. Ez fontos lehet a társadalmi megítélés szempontjából is, továbbá jelentős költségmegtakarításokhoz vezethet. Ilyen rendszer az ISO 14001 és az EMAS is.
|
|
Környezeti politika
A környezeti vagy környezetvédelmi politika a szervezet nyilatkozata szándékairól és alapelveiről az átfogó környezeti teljesítményre vonatkozólag. A környezeti politika egyben keretet ad a működéshez és a környezeti célok, követelmények felállításához.
A felső vezetésnek meg kell határoznia a szervezet környezeti politikáját, és biztosítania kell, hogy az:
- Megfeleljen a tevékenységek, termékek vagy szolgáltatások természetének, méretének és környezeti hatásainak,
- Magában foglalja a folyamatos fejlesztésre és a környezetszennyezés megelőzésére vonatkozó elkötelezettséget,
- Tartalmazza a szervezetre vonatkozó környezetvédelmi törvényeknek és előírásoknak, valamint más, a szervezet által aláírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozó kötelezettséget,
- Keretet biztosítson a környezeti célok és követelmények rögzítéséhez és felülvizsgálatához,
- Dokumentálásra, bevezetésre, és folyamatos fejlesztésre kerüljön, és minden munkavállalót tájékoztassanak róla,
- Hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára,
- Kialakítását a vezetőség legfelső szintjének kell kezdeményezni, kialakítani, és aktívan támogatni,
- Átfogó iránymutatást kell, hogy adjon, kijelölve a működés alapelveit a szervezet környezeti menedzsment rendszerének megvalósításához és fejlesztéséhez. Megfelelően világosnak kell lennie, hogy érthető legyen belső és külső érdekelt felek számára,
- Alkalmazási területe legyen egyértelműen azonosítható, és legyen összhangban a biztonságtechnikai, munkavédelmi, minőségügyi és más politikákkal.
![]() |
Környezeti tényező
Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel.
A környezeti tényezők és hatások közötti kapcsolat egy ok-okozati összefüggés.
![]() |
Környezeti hatás
A környezetben végbemenő mindennemű változás, akár káros, akár hasznos, amely részben vagy egészben az adott szervezet, intézmény környezeti tényezőinek eredménye. Folyamata: Hatótényező (a hatás kiváltója) → hatásfolyamat → hatásviselő (a hatásnak kitett élőlény) és hatásterület (az a terület, ahol a környezeti tényezők a tevékenység következtében számottevően megváltoznak).
A környezeti tényezők és hatások közötti kapcsolat egy ok-okozati összefüggés. A környezeti hatás arra a változásra (pl. vizek szennyezése vagy egy természeti erőforrás kimerítése) vonatkozik, amely a tényező hatására a környezetbe lejátszódik.
A környezeti hatások értékelése során lehetőség szerint törekedni kell a számszerűsítésre és olyan mutatók alkalmazására, melyek segítségével az évek múlásával mérhető lesz a környezeti teljesítmény változása, javulása.
![]() |
Környezeti teljesítmény
Egy adott szervezet irányításának mérhető eredményei a környezeti tényezők tekintetében.
![]() |
Ökolábnyom
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia, stb.).
![]() |
|
Hogyan is számoljuk ki az ökolábnyom értékét? A lábnyom összetevői a következők: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető; az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen; a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület; a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tengeri terület; a lakáshoz szükséges földterület és az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti. Hogy megkönnyítsék a számítást, e kategóriákat az étkezési, utazási, szabadidős szokások, lakásviszonyok és a fogyasztási cikkek felhasználásai adják. Mivel az ökolábnyom egy számítási módszer, vagyis mérhető, ezért képesek vagyunk változtatni is rajta. Ha tudjuk, hogy mennyi természeti erőforrást használunk, és hogy mennyi áll a rendelkezésünkre, azaz tisztában vagyunk az ökológiai lábnyomunk méretével, akkor csökkenteni is tudjuk azt. Az ökolábnyom-számítások pontosan erre hívják fel a figyelmet, hogy szükséges annak a térnek a csökkentése, amelyet az emberek bolygónk felszínéből elhasználnak. Nemcsak a jövő, hanem a jelen fontos kérdése is tisztázni azt, hogy mennyi forrásunk van, és mire van ténylegesen szükségünk.
Az alábbi linken egy gyors és egyszerű kérdőív segítségével kiszámíthatjátok ökolábnyomotok hozzávetőleges méretét!
http://www.kothalo.hu/labnyom/
Vízlábnyom
A túlfogyasztás és a pazarló életmód az ivóvizet sem kíméli: az ökolábnyom mellett az Élő bolygó jelentés bevezette a vízlábnyom fogalmát, ami megmutatja, hogy mennyi az egyes nemzetek vízfogyasztása (ebben a létfenntartást biztosító termékek előállításához szükséges vízmennyiség is benne van). Az átlagos vízfogyasztás 1,24 millió liter/fő évente. Magyarország ebből a szempontból jó helyen áll, 750 ezer literrel a 126. helyet foglalja el a 150-ből.
![]() |
Zöld beszerzés
A zöld beszerzés annyit jelent, hogy vásárlásaink során hangsúlyosan vesszük figyelembe a környezetvédelem szempontjait. A cél az emberi egészség és a környezet védelme. A zöld termékek a közhiedelemmel ellentétben nem minden esetben drágábbak, a kezdeti beszerzési költségeket kompenzálják a kisebb működési költségek (főleg az energiát fogyasztó berendezések esetében).
Bővebben a zöld beszerzésről itt olvashat!
![]() |
Zöld közbeszerzés
A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési koncepciója, amely során figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és olyan megoldásokat keresnek, amelyek életciklusuk során a lehető legkisebb hatást gyakorolják a környezetre. A közbeszerzésekben a zöld szempontok megjelenhetnek a szerződés tárgyának megjelölésekor, a bírálati szempontok között, a műszaki leírásban, a szerződési feltételekben és az alkalmassági feltételek között is.
A zöld közbeszerzésről bővebben itt olvashat!
![]() |
Életciklus
A környezeti értelemben vett életciklus a „bölcsőtől a bölcsőig” szemléletet jelenti a marketing életciklussal szemben. Míg egy termék marketing életciklusa a bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás elemekkel jellemezhető, addig a környezeti megközelítés szerint a „bölcsőtől a bölcsőig”, vagyis cradle to cradle (C2C ) koncepció szerint az alapanyagok kiválasztásától kezdve a gyártás, szállítás, használat-fogyasztás és a hulladékká válás környezeti hatásait is figyelembe kell venni a terméktervezése, használata során. A C2C koncepciója szerint a tervezés-készítés-használat most még nyílt linearitását oly módon kellene zárttá tenni, hogy az anyagok teljes mértékben visszakerüljenek az ipari körforgásba vagy biológiai lebomlás útján a természetbe.
![]() |
Életciklus értékelés
Egy olyan módszer, amely a termékek környezeti hatásait összegzi a „bölcsőtől a bölcsőig” szemléletnek megfelelően, az alapanyagok kiválasztásától kezdve a gyártás, szállítás, használat, fogyasztás és a hulladékká válás környezeti hatásait is figyelembe véve.
Product Lifecycle Analysis (termék életciklus elemzés), az életciklus vagy a teljes életciklus elemzése bővebb értelemben az egyes anyagok, késztermékek vagy feldolgozási folyamatok felhasználási és alkalmazási területének összehasonlító vizsgálatát jelenti ökológiai, közgazdasági és társadalmi összefüggésben.
Alapelve, hogy a környezeti hatásokat nemcsak egyetlen fázisban – például a termelés vagy a fogyasztás során –, hanem a ”bölcsőtől a sírig”, azaz a termékek, és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni. A termék teljes életciklusára levetített környezetkárosító hatásról készített elemzésnek ezért tartalmaznia kell a gyártás során felmerülő lehetséges szempontokat, mint például: a felhasznált nyersanyagok, az energia- és vízfelhasználás, a gyártás során keletkezett károsanyag-kibocsátás, valamint a hulladékkezelés; továbbá az értékesített termékkel kapcsolatos szempontokat egyaránt, mint például: az igazolt rostanyag-tartalom és a vegyianyag-felhasználás és a termék újra feldolgozhatósága.
![]() |
Az életciklus-elemzés három alapvető módszere a következő:
– Statisztikai elemzés
– Input-output analízis
– Folyamatelemzés
A gyakorlatban az életciklus elemzés elképzelhetetlen jól áttekinthető, részletes folyamatábra nélkül. A folyamatot alkotó egyes modulok leírásánál ki kell térni arra, hol kezdődik az adott modul, milyen műveleteket, átalakításokat végeznek ebben a fázisban, illetve hol van az adott modul vége.
Az adatokat be lehet gyűjteni a működési területről, de ezen kívül lehet számításokon alapuló, vagy más tanulmányokból, publikációkból származó adatokat is használni.
Energiamenedzsment
Az energiamenedzsment alatt azokat a tevékenységeket, folyamatokat értjük, melyek segítségével hatékonyabbá tehető energiafelhasználásunk.
„A szervezet egymással kölcsönhatásban álló vagy egymásra hatással lévő elemeinek halmaza, amelyek az energiapolitika és az energiacélok létrehozását, valamint e célok elérését szolgálják.”
MSZ EN ISO 16001
A szabvány célja, hogy segítse a szervezeteket azoknak a rendszereknek és folyamatoknak a kialakításában, amelyek az energiahatékonyság növeléséhez szükségesek.
Az energiamenedzsmentről bővebben itt olvashat!
![]() |
Ipari ökológia
Az ipari ökológia alapja az ipari metabolizmus, amely az ipari szervezetek és ökoszisztémák közötti analógia tökéletesítésére törekszik. Cél az lenne, hogy az ipari szervezetek hasonlítsanak a természetben lévőkre.
Forrás: http://ipariokologia.blogspot.com/
![]() |
„…Az analógia az ipari ökoszisztémák koncepciója és biológiai ökoszisztémák között nem tökéletes, de sokat lehet nyerni abból, ha egy ipari rendszer utánozza biológiai analógjának legjobb tulajdonságait. …”
Frosch & Gallopoulos,Royal Society, London, February 21, 1990
“Az ipari ökológia lényegét megalapozó elképzelés az ipari rendszerek kialakításának gondolata a természetes ökoszisztémák alapján.”
D. O’Rourke, L. Connelly, C.P. Koshland: Industrial ecology: a critical review.Int. J. Environment and Pollution, Vol. 6, 1996. No. 2-3: p.89
Az ipari ökológia az anyag- és energiafelhasználás minimalizálásával, az elfogadható emberi életminőség biztosításával, az emberi tevékenység környezeti hatásának a természeti környezet fenntarthatóságát biztosító szintre történő korlátozásával, a rendszerek gazdasági életképességének megőrzésével dinamikus, rendszeralapú keretet nyújt a fenntartható emberi tevékenység számára.
Az ipari ökorendszer alapvető sajátossága (Garner, 1995):
• az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata;
• az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele;
• a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése;
• a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosul;
• törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére;
• az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása; az ipari rendszereknek a fenntartható környezeti rendszerekhez való hasonlatossá tétele.
Az ipari ökológiai rendszerek bármilyen termelésből, feldolgozásból és fogyasztásból állhatnak. Az ilyen rendszerek öt fő alkotóelemét érdemes megkülönböztetni. Ezek a nyersanyag és alapanyag termelés, az energiaforrás(ok), az anyagok átalakításával, feldolgozásával és a termékek gyártásával foglalkozó szektor, a hulladék feldolgozó szektor és a felhasználó/fogyasztó szektor. Az ilyen rendszerek négy fő csomópontja közötti anyagáramlás erőteljes, s a rendszer minden alkotóeleme abba az irányba fejlődik, amely biztosítja, hogy a rendszer egészének anyag- és energiafelhasználása optimális legyen.
Ipari ökológia és hulladékfeldolgozás, Szépvölgyi János, Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Központ, Anyag- és Környezetkémiai Intézet (2003)
CSR (társadalmi felelősségvállalás)
A gazdaság, illetve a vállalatok folyamatos elkötelezettsége a fenntartható fejlődés felé.
A Corporate Social Responsibility (CSR) annyit jelent, hogy a vállalatok önkéntesen, szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolataikban.
A CSR ezen meghatározása a vállalatok felelősségét három fenntarthatósági pillérre helyezi:
– gazdaság / profit /
– szociális ügyek / emberek /
– környezet / bolygó /
A CSR menedzsment úgy integrálja a vállalati célkitűzésekbe a szociális és ökológiai célokat, hogy a gazdasági siker kombinálható legyen a társadalmi és környezeti előnyökkel, vagyis kölcsönösen előnyös win-win helyzet jöjjön létre.
Ennek tükrében a vállalati CSR tevékenységek része lehet a zöld beszerzési rendszer bevezetése is és egyéb fenntarthatósági programok kidolgozása is.
„A vállalatok társadalmi felelősségvállalása az a vállalati gyakorlat, amikor a vállalat értékrendje alapján önkéntes, a szabályozáson túlmutató módon környezeti és társadalmi szempontokat épít be az érintett felekkel való kapcsolatrendszerébe és működési gyakorlatába.” (Európai Bizottság Zöld Könyve, 2001 alapján)
A társadalmi felelősségvállalás magában foglalja az alábbi kérdések kezelését:
![]() |
|
– a környezetvédelem,
– a korrupció csökkentése,
– a méltányos munkakörülmények elősegítése és intézményesítése,
– a helyi és szélesebb értelemben vett társadalom segítése,valamint,
– a marketing igazságtartalmának növelése,
– vállalatok etikus viselkedése,
– életszínvonal növelése.
(World Bank Institute 2004-es definíciója alapján)
„A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a vállalat folyamatos elkötelezettsége az etikus viselkedésre és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásra, miközben a munkavállalói és családjuk valamint a helyi közösségek és a tágabb társadalom életminőségét javítja.” (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) 1998.)
CSR manapság…
„A válaszadók véleménye alapján pénzügyi válság nem érintette a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati tevékenységek intenzitását, sőt többen úgy vélekedtek, hogy ezek a tevékenységek még segíthetnek jelen pénzügyi körülmények között a versenyképesség növelésében. A válaszadók többsége lehetőségnek értelmezte válságot a vállalati fenntarthatóság elérésében.” (Vállalati Fenntarthatósági Barométer – egy esetpélda, Harazin Piroska, 2011)
Szelektív hulladékgyűjtés
A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti. A háztartásokban és a vállalkozásoknál, intézményekben különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas hasznosításra, így különgyűjtésükkel lehetővé tesszük azok ismételt feldolgozását.
![]() |
Az 5 lépcsős hulladék hierarchia:
1. Megelőzés (prevention)
2. Újrafelhasználás (re-use)
3. Újrahasznosítás (re-cycle)
4. Egyéb hasznosítási eljárások (recovery)
5. Lerakás (disposal)
Egyértelműen a megelőzés a legfontosabb, ennek mértéke rajtunk áll, mi szabályozhatjuk, hogy mit engedünk magunkra tukmálni a felesleges csomagolóanyagok és kütyük világából. Rengeteget tehetünk a saját szintünkön, hogy a keletkező hulladék mennyisége kisebb legyen és a további lépcsőkre már csak kevés hányada juthasson. Jól nézzük meg mit veszünk a pénzünkön, hisz ezáltal voksot adunk az adott termékre és annak előállítójára.
A korszerű hulladékgazdálkodásban a megelőzés a legelső lépés, hiszen “az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik”. Ennek érdekében hulladékszegény technológiákat, gazdasági ösztönzőket kell bevezetni.
Mit kezdjünk tehát a keletkezett hulladékokkal?
Hogyan tudnánk csökkenteni ezt az óriási keletkező hulladékmennyiséget?
Hogyan tudnánk csökkenteni a környezetre gyakorolt terhelését, szennyezését?
Ezekre a kérdésekre ad választ a következő prioritási (fontossági) sorrend, melyet betartva hatékonyan lehet csökkenteni a hulladékok mennyiségét és környezetre gyakorolt terhelésük mértékét.
– a betétdíjas csomagolás alkalmazása
– hosszú élettartamú termékek gyártása
– kisebb tömegű termékek gyártása
– javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások támogatása
– termékhelyettesítés – a hulladékképző termék felváltása
– takarékos termékhasználat – a használati idő növelése
– a fogyasztás csökkentése – bizonyos termékekről való lemondás
– környezetterhelő termékek adóztatása (pl. írországi szatyoradó)
Az egyik lehetséges és leghatásosabb megelőzési technika a környezettudatos vásárlás. A megnövekedett kínálat, a reklámok és az akciók sokszor felesleges vásárlásokba “hajszolnak” bele minket, ami túlfogyasztáshoz vezet. Sokszor az eredmény az, hogy már a fogyasztás előtt lejár a termék szavatossága, vagy esetleg nem is használjuk őket rendszeresen és hamar felesleges lom, kacat válik belőlük.
A vásárlás egy döntés. Eldöntheted, mit és kit támogatsz pénzeddel, és mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. Vásárolj tudatosan, piacon és támogasd ezzel is a hazai termelőket, a hazai élelmiszer előállítást!
További információk a www.hulladekboltermek.hu weboldalon találhatók!