A ruhák, textil termékek évezredek óta alapvető részei, eszközei mindennapjainknak. A textil alapanyaga lehet természetes növényi eredetű (pamut, len, kender, juta, rami), lehet természetes állati eredetű (gyapjú, hernyóselyem), ásványi eredetű (azbeszt), de lehet mesterséges szerves eredetű (regenerált, szintetikus), vagy mesterségesen szervetlen eredetű (üvegszál) is.
A természetes alapú textilek hulladékai nem szennyezik a környezetet, viszonylag gyorsan lebomlanak. A mai textilek azonban már sok esetben tartalmaznak mesterséges anyagokat, színezékeket is, melyek jelentős környezetterhelő hatást gyakorolnak, és a mennyiséget tekintve is jóval többet használunk belőlük, mint régen. Ezért is fontos odafigyelnünk vásárláskor arra, hogy hol gyártották a ruhát, milyen anyagból készítették!
Az Egyesült Államok nem csak a lakosság nagysága miatt, hanem az életmódbeli szokások miatt is az egyik legnagyobb ruházati vásárló a világon, még a legszegényebb réteg is megpróbál a legdivatosabban öltözködni. A ruházati termékek aránylag olcsónak számítanak ezen a földrészen, így bárki számára hozzáférhetőek ezek a termékek, ami azt jelenti, hogy rengeteg „tavalyi” ruhanemű kerül a szemétbe, ezáltal a lerakatokra.
San Francisco számít az Egyesült Államok egyik legdinamikusabban zöldre váltó városának, ahol még a komposztálást is kötelezővé tették. A város már 2002-ben határozott arról, hogy 2020-ra nulla hulladék kerüljön a szeméttelepekre. Ennek a programnak az újabb állomása a Nulla Textil Hulladék projekt.
San Franciscoban óránként 2100 (4500 font) kilogrammnyi ruházati termék (ruhanemű textíliák, öv, cipő, táska egyé kiegészítők) kerül a szemétbe, pedig a ruha nem hulladék, hanem újrahasznosítható!
Kísérletképpen a város 160 ládát helyezett ki az iskolákba, önkormányzati épületekbe, és a könyvtárakba. Egyelőre önkéntes alapon működik a rendszer.
A kezdeményezésbe bekapcsolódott a H&M, a Puma, és a Levi’s is, így a cégek üzleteiben is ott lehet hagyni a megunt ruhákat. Az összegyűjtött hulladékokat újrahasznosítják, a gumiból például teniszcipő készül, a textilekből szigetelés, autókárpit, szőnyeg.
Hazánkban néhány cég foglalkozik textilhulladék átvételével. Jobbára csak nagy mennyiségű pamuthulladék érdekli őket, amit általában géprongyként adnak tovább gyáraknak, üzemeknek. A két legnagyobb hazai feldolgozó a Temaforg Kft. és a Tesa Kft., ők a felvásárolt hulladékból fonalat és ipari vattát állítanak elő. A háztartásokban természetesen ennél kisebb mennyiségű textilhulladék termelődik. A még jó állapotú maradék anyagokat óvodáknak, művelődési házakban működő kézműves köröknek vagy patchwork tanfolyam szervezőinek lehet felajánlani, ahol azokat foglalkozások alkalmával hasznosíthatják. Bizonyára sokan találkoztak már a Magyar Vöröskereszt által kihelyezett ruhagyűjtő konténerekkel is. A rosszabb minőségű anyagokat pedig fel lehet ajánlani a kisebb-nagyobb üzemekbe, gyárakba, lakatosműhelyekbe, ahol sokszor szívesen fogadják, mint géprongy.
A válogatott hulladék feldolgozása ugyan új munkahelyeket teremt az egész világon, viszont elsősorban az erőforrásainkat kellene megóvni. A fenntarthatóság érdekében a leghatékonyabb az lenne, ha inkább a vásárlási szokásokat változtatnák meg, hisz rengeteg földterületet von el a mezőgazdaságtól a ruházati iparág. Emellett a ruházati termékek és kiegészítők előállítása az egyre csökkenő édesvízkészletünkre is jelentős hatással van, hisz egy darab farmernadrághoz elegendő pamut előállításához minimum 900 liter vízre, míg egy jobb minőségű póló esetében 300 liter vízre van szükséges.
A legjobb megoldás tehát, ha nem vásárolunk minden szezonban új garnitúrát, vagy legalább nem termelünk annyi textilhulladékot. Némi kreativitással és egy kis fantáziával kidobásra ítélt textilekből is alkothatunk új ruhákat vagy akár designtárgyakat. Ha ragaszkodunk a legújabb divathoz és az új holmikhoz, akkor pedig keressük a környezetbarát alapanyagokból (pl. biopamut) készült ökoruhákat!
Forrás:
http://www.humusz.hu/
http://greenprofit.hu/
http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/